Alpokalja

Az Alpokalja szűkebb értelemben Magyarország nyugati részén fekvő tájegység, tágabb értelemben a Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában húzódó középhegység, az Alpok keleti nyúlványa (németül Alpenostrand). Régi magyar elnevezése Dunántúli Alpok vagy Duna-Dráva közti Alpok, néha Osztrák-Stájer-határhegységek volt.

• Szűkebb értelmében a Magyarország nyugati részén található hegyvidéki területet jelenti. Ebben az esetben nem önálló földrajzi egységről van szó, hanem geopolitikai elnevezésről, mivel ez a terület a valóságban egy olyan hegység része, amely földrajzilag Ausztria területére is átnyúlik. Ezért ebben az értelemben az Alpokalja helyett újabban inkább Nyugat-magyarországi peremvidékről beszélnek.
• A kifejezés tágabb, földrajzi értelmében azt az Ausztriában és Magyarországon húzódó egész középhegységet jelenti, amelynek fő hegyvonulatait a Rozália-hegység, Soproni-hegység, Lánzséri-hegység, Borostyánkői-hegység és Kőszegi-hegység alkotják. A tájegység az ausztriai Burgenland tartomány egész déli felét és Stájerország keleti dombvidékét, valamint Szlovénia északkeleti dombvidékét is magában foglalja. Szócikkünkben ezt a tágabb értelmezést követjük.

Tartalomjegyzék

1. Domborzat
2. Éghajlat
3. Részei

Domborzat

Az Alpokalja átmenetet képez a Keleti-Alpok és a Kisalföld, illetve a Keleti-Alpok és a Dunántúli-középhegység és Dunántúli-dombság között. Az Alpokalját a Rába, Marcal és Zala völgyei választják el a Dunántúli-középhegység nyugati tagjától, a Bakonytól.

A domborzat jellegzetes középhegységet formáz. Geológiailag az Alpokalja hegycsoportjai főleg kristályos palából és mészkőből állnak. A középhegység legmagasabb pontja a Kőszegi-hegységben (a magyar-osztrák határon) található Írott-kő (883 m.)

A Soproni-hegység kőzetanyaga Magyarország területén a legidősebbek közé tartozó kristályos kőzet.

Éghajlat

A táj éghajlata a hegységi területeken szubalpin jellegű. Az Alpokalja Magyarország legcsapadékosabb tája.

Kevesebb a napsütés,jóval több a csapadék,ezért sok a patak. Területén a nyár hűvös,a tél enyhe.

Részei

Magyarországon:

• Fertőmelléki-dombság
• Soproni-medence
• Soproni-hegység – legmagasabb pontja: Magasbérc 558 m.
• Balfi-dombság (A Fertő tótól délre lévő, fiatal üledékekkel – mészkő, kavics, lösz – fedett dombvidék.)
• Kőszegi-hegység – legmagasabb pontja: Írott-kő, 883 m.
• Vasi-dombság
• Vasi-hegyhát és a Kemeneshát
• Németújvári-dombság
• Felső-Rába-völgy
• Vendvidék
• Vasi-hegyhát (Őrség)
• Marcal-medence
• Marcal-medence tanúhegyei

Ausztriában:

• A Lánzséri-hegység látképe (Lánzsérújfalu, Ausztria)
• Lajta-hegység (Leithagebirge) legmagasabb pontja: Naphegy, 480 m.
• Vulka-medence (Wulkabecken)
• Fertőmelléki-dombság (Neusiedlersee-Hügelland, Ruster Hügelland)
• Soproni-medence (Ödenburger Becken)
• Soproni-hegység (Ödenburger Gebirge vagy Brennberger Hügelland) – legmagasabb ausztriai pontja: 553 m.
• Rozália-hegység (Rosaliengebirge) – legmagasabb pontja: Heuberg (Rozália-kápolna) 748 m.
• Bucklige Welt
• Lánzséri-hegység (Landseer Berge) – legmagasabb pontja: Pálhegy 755 m.
• Borostyánkői-hegység (Bernsteiner Gebirge) – legmagasabb pontja: Kőhalom 829 m.
• Kőszegi-hegység (Günser Gebirge) – legmagasabb pontja: Írott-kő, 883 m.
• Németújvári-dombság (Güssinger Hügelland)
• Felsi-Rába-völgy (Oberes Raabtal)
• Dobrai-dombvidék (Neuhauser Hügelland) – legmagasabb pontja: 355 m.
• Pulyai-medence (Oberpullendorfer Becken)
• Keletstájer-Délburgenlandi-dombság (Oststeirisch-Südburgenländisches Hügelland)

Szlovéniában:

• Vendvidéki-dombság (Goričko)
• Muraközi-dombság (Slovenske Gorice)
• Mura-vidék (Pomurje)